„IPARTERÜLETEK SZÜLETÉSE ÉS ÚJJÁSZÜLETÉSE”

A városok fejlődését különböző földrajzi, társadalmi és gazdasági tényezők határozták meg, egyik lényeges tényező az ipar fejlődése. A városfejlődés során az iparterületek, amelyet a közbeszédben prózai egyszerűséggel ipari parkoknak nevezhetünk, mára Magyarországon „a gazdasági modernizáció mitikus jelképévé váltak.” (Buzás N. – Lengyel I. (szerk.) 2002). Ugyanakkor ezek a várostól elkülönülő, mégis a település szerves részét képező területek számtalan kérdést vetnek fel, ami meghatározó lehet a városról való gondolkodás számára, mint például az iparterületet határoló területek minőségi javulásának, átalakulásának gátja, vagy akár az ipari technológia változásával az épületekkel szemben támasztott igények megváltozása.

Különösen érdekessé válik a kérdés a városok belső részein elhelyezkedő iparterületek esetében, amelyekben a felmerülő problémák megoldását a fejlesztők általában az épületek lebontásában, a felszabaduló területek új beépítésében látják (Barta Gy. – Kukely Gy., 2004). Ugyanakkor a fenntartható fejlődés szellemében az épületekre erőforrásként kell tekintenünk, célszerű jól gazdálkodni velük, érdemes és szükséges vizsgálni a hasznosításuk lehetőségét. Mára hazánkban is elfogadott megoldássá vált az egykori üzemépületek, raktárak funkcióváltása; napjaink egyik érdekes építészeti-urbanisztikai feladata e területek, épületek rehabilitációja.

Ezt kísérli meg a Savaria több nézőpontból is körüljárni. Egyik oldalról az iparterületek születésének kérdése kerül a nyári egyetem előadásainak fókuszába – vizsgálva az ipari létesítmények terjeszkedését, ezek hatását a technológiai, tudományos, innovációs stb. fejődésre – valamiképp utalva az ott folyó tevékenységek jellegére, nem kihagyva a biztonsági és a társadalmi vetületet sem. Másik oldalról az iparterületek újjászületése legalább ilyen aktuális kérdéskör, amelyekben az elhagyott, sok esetben leromlott ipari létesítmények hasznosíthatósága válik központi kérdéssé, itt – a fenntartható fejlődés szellemében, az épületekre erőforrásként tekintve – kísérletet teszünk körüljárni a hasznosításuk lehetőségét. Az építészek és urbanisták mellett a teljesség igénye nélkül környezetvédelmi szakjogász, okleveles villamosmérnök, iparbiztonsági szakember, történész is gazdagítja a tudástárat, a szempontrendszert.