Tervező Tábor 2016 – Sárvár

sarvar_látképSárvár az egyik legismertebb fürdőváros nemcsak Magyarországon, de Európában is. A vendégéjszakák száma évek óta közel ötszázezer. Bár a város ipara is jelentős, ismertsége és gazdagsága egyértelműen a fürdőnek köszönhető. Persze, ha már a turista ellátogat a városba, akkor nem hagyhatja ki a Nádasdy-várat sem, és a folyamatos kulturális kínálat is biztosítja a jó programokat.
A város folyamatosan fejlődik, szépül, igyekszik mindent megtenni, hogy idelátogatók jól érezzék magukat, szép emlékekkel – és gyógyultabban, kipihentebben – térjenek haza, és persze visszatérjenek. A város fejlődését a szolgáltatóipar folyamatos fejlesztése határozza meg. A gazdagsága, munkahelyei révén a város lakosainak száma állandó. Ugyanakkor ez a folyamat kettősséget is szül: van a városnak egy turisták által ismert, kedvelt arca, működése, és egy az ott élőknek biztosított élettere. Ebben a kettősségben – bár az irányok azonosak – vannak különbségek, fejlesztési lehetőségek, szükségek. A 6. tervező tábor erre kíván reagálni.
Az elmúlt évek tapasztalatát felhasználva, idén három feladatot is megfogalmaztunk a város vezetésével, főépítészével és a Nyári Egyetem szakembereivel közösen:

1. A városban, a VárkMalom_utcaör közelében, a Malom utcában, a névadó épület – amely egy leromlott épület a belvárosi környezetben újragondolása. Egy tipikus építészeti feladat: adott egy valamikori ipari épület, amely ma használhatatlan, ugyanakkor értékes a hely, ahol áll, az épület lepukkantságának is izgalmas, érdekes. Ami ennél is érdekesebb, az épület újragondolása, újrahasznosítása! (A kép jobb oldalán az Alkotmány utcai panelek “hátulról”). Fotókat a lap alján találtok!

Részletes feladatleírás itt!

Alkotány_utca2. Sárvár sem kerülte el a tömbházkorszakot. A korszak hagyományainak megfelelően, a kisvárosok esetében jellemzően a belvárosi vagy ahhoz nagyon közeli részen épültek fel a – jobb esetben “csak” – négyemeletes tömbházak. Ha a Malom utcában tovább megyünk, vagy átkelünk a malom mögötti gyalogos hídon, akkor az Alkotmány utcai lakótelepre érünk. Arra a lakótelepre, amely küzd mindazzal, amely a megújulásához szükséges: rossz térszerkezet, kevés parkoló, kevés jól hasznosítható zöldterület, a mai követelményeknek csak részben megfelelő térkapcsolatok, utcakapcsolatok. Ugyanakkor mára felnőtt fás ligetek, részben karbantartott zöldterületek is jellemzik. Azaz egy tipikus városépítészeti, urbanista feladat, amihez ha hozzáadjuk a lakótelep mögötti garázssort és a mögötte elterülő zöldterületet a valamikori bányatavakkal, akkor akár tájépítészeti feladat is lehet! (A kép bal oldalán a malom épületének részlete).
Fotókat a lap alján találtok!

Részletes feladatleírás itt!

Sárvár_áttekintő3. A kerékpározás reneszánszát éljük – végre! Ki miért, de felül a bicajra, túrázik, boltba, munkába megy. Az elmúlt évtizedekben a városi forgalmat, úthálózat kialakítását a gépkocsik elterjedése, használata határozta meg. Minden más háttérbe szorult, a tervezési szempontokban alig-alig jelent meg. Mára a kerékpározás mértéke ezeket a tervezési elveket, kivitelezési gyakorlatokat kezdik megváltoztatni, de nem baj, ha ezt a folyamatot elősegítjük azzal, hogy jó ötleteket, javaslatokat adunk a fejlesztőknek, városvezetőknek. A Magyar Kerékpárosklub közlekedésmérnökével arra gondoltunk, érdemes lenne egy csapattal megvizsgálni, hogy a Vasútállomás és a Fürdő közötti “gerincen”, és a város által elképzelt, csatlakozó útvonalakon, hogyan lehetne elősegíteni a biztonságos, összefüggő, akadálymentes kerékpáros közlekedést? Tehát van egy tipikus városi mobilitás feladatunk is.

Részletes feladatleírás itt!

Jelentkezési lap

Térképek

Csótó alaptérképek; Vas Megyei Térinformatikai Rendszer

Fotók a területekről

Malom

Alkotmány utca

Liget – csónakázó-tó